Vállízület izomfájdalma
Tartalom
Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél.
A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú vállízület izomfájdalma telik, mire felismerik a valódi betegséget. Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat.
Mi az a befagyott váll szindróma?
5 egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen
A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el. Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz.
Ne vegyük vállízület izomfájdalma — a vállízületi fájdalom A váll fájdalma az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz, melynek oka a vállízület egyedi szerkezetével magyarázható. Míg ízületeink többségénél azok stabilitását csontos képletek szavatolják, addig a váll esetében a felkarcsont feje csak sekélyen simul bele a lapocka oldalsó felszíne által alkotott vápába, s az ízület feszességét a környező izmok, szalagokeredményezik. A vállízület stabilitását biztosító izmokat együttesen rotátor köpenynek nevezzük. A rotátor köpenyt alkotó az izmok és inaik a váll minden irányba való mozgása miatt nagy igénybevételnek vannak kitéve, ráadásul az inak csontos alagutakon keresztül bújnak át. A rotátorköpenyt alkotó inak leggyakrabban a vállcsúcs alatti alagútban károsodhatnak a környező csontok általi összenyomatás, sérülés miatt.
A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület. Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik.
Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük. Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja.
A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba. A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását.
A vállfájdalom okai
A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyors térdjavítás betegsége.
Csípőfájdalom homeopátia az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását.
Vállízületi kopás - Dr. Schandl Károly vállsebész
A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét.
Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját.
Elakadási szindróma
Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet.
Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül ízületi krém diklozán a tünetek. A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például cukorbetegség , pajzsmirigy betegségekilletve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki.
Mik a tünetei?
A legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé.
Miért kezd el fájni a váll?
Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni. Milyen a betegség lefolyása? A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik.
Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül. Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul.
- Ezeknek a kezelési módoknak a leírását olvashatják a továbbiakban.
- Váll nyáktömlő-gyulladás - Fájdalomközpont
- 5 egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen
- Ízületek szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerei
- Debreceni Kardiológiai Klinika
- A vállfájdalom okai, típusai és a vállfájás kezelési lehőségei - Vállcentrum
- Ízületi arc ízületi gyulladás
Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is. Ez az időszak akár egy évig is eltarthat.
- Az ízületek és a kezek fájnak
- A vállfájdalom háttere A vállcsúcs acromion a lapocka legfelső része, és a váll külső oldalának a csontos tetőpontját alkotja.
- Kondroitin-glükozamin allergia
- A jobb vállízület ízületi gyulladásának kezelése
Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent vállízület izomfájdalma. Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára?
Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben vállízület izomfájdalma, hogy a fájdalmak elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát.
A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát.
Tovább Vállfájdalom A vállízülettel kapcsolatos betegeségek és fájdalmak sokrétűsége a vállöv bonyolult felépítéséből fakad. A vállövet alkotó ízületek együttes, összehangolt mozgásának köszönhető, a váll nagyfokú mobilitása, azonban ennek a tulajdonságának köszönheti fokozott sérülékenységét is. A vállövet az alábbi ízületek alkotják: a felkarcsont és lapocka közötti glenohumerális ízület, a lapocka és kulcscsont közötti vállízület izomfájdalma ízület, a szegycsont és a kulcscsont között sternoclavicularis ízület, illetve a lapocka és mellkasfal közötti scapulothoracalis ízület. Ez utóbbi nem tekinthető klasszikus értelemben anatómiai ízületnek, de szerepe a vállöv komplikált mozgásaiban elengedhetetlen. A fentiekben részletezett összetett rendszerből következik, hogy a vállal kapcsolatos fájdalmak értékelése, elkülönítése gyakran állíthatja kihívás elé még a gyakorlott szakembert is.