13. fejezet. A mozgásszervek károsodásai

Az 1 metakarpofalangeális ízület ízületi gyulladása

Látták: Átírás 1 A fogyatékosság és rokkantság új szemlélete alapján a fejezet taglalja a mozgásszervek legfontosabb sérüléseit, betegségeit, s azokat a tényezôket, melyek hozzájárulnak a tartós károsodások kialakulásához.

13. fejezet. A mozgásszervek károsodásai

Az új szemlélet meghatározó jellemzôje a fogyatékosság, a tartós munkaképesség-változás megelôzése, a károsodott személy mind maradéktalanabb társadalmi reintegrációját megvalósító rehabilitáció. A fejezet a diagnózis és a terápia elveinek, algoritmusszerû sémáinak bemutatása mellett figyelmet szentel a szövôdmények és a károsodások megelôzésének, az adott funkciók helyreállítását, kompenzálását megvalósító rehabilitációs ismereteknek.

az 1 metakarpofalangeális ízület ízületi gyulladása

A fejezet két részre tagolódik, az elsô rész tárgyalja a károsodások minôsítésének általános szempontjait, a felsôvégtag-károsodásokat traumatológiai és egyéb jellegû rendellenességekaz alsóvégtag-károsodásokat az alsó végtag sérüléseire és egyéb rendellenességeire vonatkozó legfontosabb orvosszakértôi ismeretek és a mozgásszervrendszert érintô legfontosabb szisztémás megbetegedések értékelési szempontjait.

A második részben a gerinckárosodásokat, értékelésüket, jelentôségüket, rehabilitációjuk lehetôségeit ismerhetjük meg. RÉSZ A végtagok károsodásai, az 1 metakarpofalangeális ízület ízületi gyulladása mozgásszervi károsodások Géher Pál Béleczki Lajos Héjj Gábor Juhász Ferenc Kullmann Lajos Záborszky Zoltán Általános rész A mozgatórendszer felépítése és funkciói Héjj Gábor, Juhász Ferenc A mozgásszervrendszer elemei a csontrendszer, a csontokat összekötô ízületek a csontok érintkezési felületeit borító porcokkal és az ízületi szalagokkal, az izmok és az inak.

Nem tartoznak ugyan közvetlenül a rendszerbe az idegek és az erek, de a vérellátás és a beidegzés révén a mozgásszervi funkciók nélkülözhetetlen elemei. Mozgásszervek alatt a test tartó és mozgató apparátusát értjük.

A tartófunkciót a csontok, a csontokat összekötô szalagok és az izmok elsôsorban a csontrendszer és az ízületek stabilitása révén valósítják meg.

Az egyes testrészek és az egész test mozgásait, melynek alapvetô feltétele az ízületek és a csontok mobilitása, a csontok végén elhelyezkedô ízületek, valamint az izmok teszik lehetôvé. Az izmok mûködése biztosítja a gravitációs és az egyéb külsô erôkkel szembeni ellenállást, az erôkifejtést a külvilág objektumaira való fizikai hatástvalamint az izomtónust.

A mozgásszervrendszer alapvetô funkciói részfunkciók révén valósulnak meg.

Részletes rész. A felsô végtag károsodásai. A felsô végtag felépítése és funkciója

Közülük a legfontosabbak: Testtartás. Ide tartozik az állás, a járás, azaz az egész test mozgatásának koordinált, célirányos megvalósítása.

Lehetnek akaratlagosak, akarattól függetlenek reflexesek. Ide tartoznak a sztereotípiák, s a különbözô motoros perszeverációk.

Reumatoid artritisz

Az izmokból, ízületekbôl eredô, a mozgásból adódó ún. Neuromuszkuláris mechanizmus.

A kéz sérülései, különösen azok, amelyeket bizonyos időközönként okoztak például sportos sérülések ; A hosszabb ideig ható termelési tényezők. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy önmagában a kiváltó tényező nem közvetlenül a kézízületek betegségeinek kialakulásának oka - növeli annak előfordulásának valószínűségét. Ami szintén nagyon kedvezőtlen.

A mozgásfunkció nélkülözhetetlen eleme, hiszen a vázizomrendszer rostjai kizárólag a központi idegrendszerbôl érkezô impulzusok hatására húzódnak össze, illetve ernyednek el. A mozgásszervrendszer által biztosított mûködések.

Tartalomjegyzék

A felsorolt struktúrák és funkciók révén tudunk megvalósítani számos olyan tevékenységet, melyek nélkül létezésünk, napi életünk, munkavégzésünk, részvételünk a szûkebb és tágabb társadalom életében lehetetlen lenne. Közülük a legfontosabbak a hely- és helyzetváltoztatás, illetve a testhelyzet stabilizálása. Az alaptesthelyzetek felvétele és tartása. Ide tartoznak az olyan mozgást, erôkifejtést és stabilitást igénylô tevékenységek, mint az 6 FEJEZET állás, az ülés, a fekvés, a térdelés, a hajlás, az egyensúlytartás.

Testhelyzet-változtatás önmozgatás. Saját testünk mozgatása ülô, az 1 metakarpofalangeális ízület ízületi gyulladása és egyéb testhelyzetekben. Tárgyak mozgatása különbözô testrészek segítségével, emelés, teherhordás. A kézügyesség alkalmazása, a tárgyak felvétele, letétele, manipulálása, forgatása, dobása stb. Járás és mozgás. A járás különbözô formái sétálás, ütemes járás, futás, ugrás, mászásjárás különbözô irányban elôre, hátra, oldalt és távolra.

Hogyan kezeltem a lábfájdalmat lakásban, házon belül és kívül, lakott területen és nyílt terepen.

Hagyjuk a betegségek minden csoportját. A képen - az artritisz által érintett kéz A kéz ízületeit érintő betegségek Rheumatoid arthritis Ez a patológia a kéz apró ízületeinek károsodásának egyik leggyakoribb oka. A rheumatoid arthritis bármely életkorban előfordulhat - gyermekkorban és idős korban is.

A tippek az artrózis kezelésére elsôdleges és másodlagos mozgásszervrendszeri funkciók és képességek alapvetô, elengedhetetlen feltételei létfontosságú napi és társadalmi tevékenységeinknek. A mozgásfunkciók hierarchiája. Egy adott funkció lehet egy testrész, egy régió vagy egy szerv kizárólagos tulajdonsága.

A funkció értékét ki lehet fejezni az adott testrészre és magasabb szintre vonatkozóan is annak megfelelôen, hogy az adott testrész milyen arányt képvisel a szerv vagy az egész szervezet funkciójából.

Az egyes funkciószintek egymásba történô átváltását szorzók és táblázatok segítik. A mozgatórendszer funkciókárosodásai A sérülések, rendellenességek és betegségek a funkciók hiányát, csökkenését vagy torzulását gyûjtôszóval: funkciókárosodását okozhatják.

A sérülés vagy a betegség önmagában nem jellemzi a károsodást.

gyógyszerek a magas vérnyomás kezelésére a nyaki osteochondrozisban

Egyazon sérülés vagy betegség a funkciókárosodások széles skáláját eredményezheti, jellegüket és súlyossági fokozatukat illetôen egyaránt. Az orvosszakértôi tevékenység egyik legfontosabb feladata a képességek, a funkciók állapotának megítélése. A károsodásokat kritériumokkal jellemezzük.

tırdelt T⁄rgymutatÃ…Â

E kritériumok megléte vagy hiánya a károsodás súlyosságának bizonyítéka. Az eredményes orvosszakértôi tevékenység feltétele a károsodási kritériumok egyértelmû, pontos megfogalmazása.

Figyelembe véve a vizsgálat kétszeresen szubjektív jellegét a vizsgáló és a vizsgált személy részérôls különösen azt a tényt, hogy az igénylô általában a károsodás megállapításában, s annak súlyossá nyílvánításában érdekelt, törekedni kell minél objektívabb és objektivizálható kritériumok alkalmazására.

Emiatt nagyon fontos, hogy a kritériumok jól meghatározottak, lehetôleg egyszerû eszközökkel kimutathatóak és objektivizálhatóak legyenek. A mozgatórendszer mûködésével kapcsolatos néhány fogalom Aktív mozgások. A vizsgált személy által akaratlagos izommûködéssel létrehozott mozgások, melyeknek határt szabhat a vizsgált ízület adott ponton bekövetkezô fájdalmassága vagy például a mozgásban részt vevô izmok, inak sérülése.

Passzív mozgások. A vizsgáló által véghezvitt mozgások, melyek bizonyos mértékig a vizsgált fájdalmát legyôzve nagyobb mozgáskitérést eredményezhetnek és értelemszerûen pótolni tudják a kiesett aktív mozgatófunkciót is izomvagy ínsérülés esetében. Akadályt jelenthet ízületi szabadtest, nagyobb mennyiségû folyadékgyülem vagy ízületi kontraktúra, teljes mozgásképtelenséget eredményez az ízületi ankylosis.

Az ízületi mozgásokat akadályozó zsugorodás, melynek ízületi eredeten kívül izom- kötôszöveti és bôrzsugorodás is lehet az oka. Az az egyes ízületekre jellemzô középállás, mely spontán kialakult ankylosis vagy mûtéti merevítés esetén a lehetô legjobb funkciót biztosítja.

ízületi javító por fájó váll és csípőízület

A mozgások terjedelme. Az adott ízületben létrejövô egy- vagy többirányú mozgások határértékeivel jellemezhetô mozgástartomány. A mozgásszervi funkciókárosodások vizsgálata A károsodások vizsgálatánál több szempont értékelésére támaszkodhatunk: Anatómiai elváltozások, melyek különös jelentôséggel bírnak például a gerinckárosodások értékelésében. A klinikai diagnózisok, kórképek értékelése a mozgásszervrendszer minden szakaszán használható kiegészítô módszer. A mozgásterjedelem vizsgálata az ízületek alapfunkciójának károsodását értékeli.

Az ujjait megráncolja. Miért nem hajlik az ujjak? Segítsen a fájdalomnak

Értelemszerûen ide tartozik az ízületek instabilitásának vizsgálata is. Acsonkolásos károsodások értékelése. Egyre inkább elôtérbe kerülnek a funkcionális vizsgálatok. Az erôkifejtés és az állóképesség vizsgálata ma már nélkülözhetetlen a mozgásszervek károsodásainak értékelésében. A vizsgálatok technikája kidolgozott, felszerelésük viszonylag olcsó, alkalmazásuk megbízható, reprodukálható eredményeket hoz.

Az ujjait megráncolja. Miért nem hajlik az ujjak? Segítsen a fájdalomnak

A vizsgálati lehetôségeket egyénileg adaptálva, rugalmasan, a vizsgált személy számára mindig a legelônyösebb formában kell alkalmazni. Egyes károsodások kimutathatóak egy-egy módszerrel, más károsodások értékelésénél több módszert szükséges kombinálni.

Az ujjak tenyérfelülete. Az ujjak tenyérfelületének rétegei. Az ujjak csont-szálas csatornái.

A módszerek alkalmazása megfelelô szakmai tudást, felszerelést igényel e vizsgálatokat mozgásszervi, orvosszakértôi laboratóriumoknak kell végezni. Az értékelés legfontosabb szempontjai a következôk: Az elveszett képességek megítélése mellett törekedni kell a megmaradt, a fejleszthetô funkciók kimutatására, melyre a betegek rehabilitációja építhetô.

Arthrosis kezelés

A megmaradt képességek kimutatására szolgálnak a funkcionáliskapacitás-vizsgálatok. A károsodások vizsgálata a hagyományos orvosi kivizsgálásra épül.

ízületi gyulladás a csípőízület 1-2 fokos

Az anamnézis sajátosságaihoz tartozik a foglalkozási, ergonómiai ártalom kimutatása, a munka körülményeinek, feladatainak, statikai, erôkifejtési és mozgásigényének feltárása. Az értékelés objektivitása, megbízhatósága.