Ízületi fájdalom okai fiatal korban

A reumás ízületi gyulladás reumatoid artritisz néhány vagy sok ízületre kiterje­dő tünetei mögött a szervezet egészét érintő, autoimmun eredetű kórfolyamat áll.

A ma még gyógyíthatatlan betegség okozta tüneteket és egészségügyi kockázato­kat hatásos gyógyszerek sora enyhíti. Genetikai hajlamosító tényezők és kül­ső hatások — talán bakteriális vagy ví­rusos fertőzések — szerencsétlen össz­játéka kell ahhoz, hogy valaki reumás ízületi gyulladásban betegedjék meg. Ennek ellenére nem ritka a betegség: százból egy embert érint világszerte, mintegy háromnegyed részben nőket.

Általában 40 éves koron túl diagnosz­tizálják, bár létezik fiatalkorban, sőt gyermekkorban kezdődő formája is.

A reumatoid artritiszes betegek im­munrendszere az ízületi hártyák bizo­nyos óriásmolekuláit tévesen testidegennek tekinti, és tűzparancsot ad: gyulladásos folyamat indul be több ízületben, majd kisebb mértékben más szervekben is: ízületi fájdalom okai fiatal korban könny- és nyálmiri­gyekben, a szív és a tüdő hártyáiban, az erekben.

Az ízületi hártyák gyulla­dása fokozatosan károsítja a porcokat is. Meglévő gyógyszereink jól csillapít­ják, de nem állítják le és nem fordítják vissza ezeket a folyamatokat. Tünetek A reumás ízületi gyulladás a bevezető általános tünetek levertség, fáradtság, étvágytalanság után először legin­kább a kéz és a láb kisízületeiben okoz mozgatásra erősödő fájdalmat, duz­zanatot, jellemzően szimmetrikusan mindkét testfélen.

Az érintett ízületek pihentetéskor reggelre fájdalmasan elmerevednek. A betegség kiteljesedé­sével a gyulladás, a fájdalom, a duz­zanat átterjedhet a kéz- és lábfejről a csuklóra és a bokára, a könyökre és a térdre, a vállra és a csípőízületre, az állkapocs ízületeire is.

Az ízületek mozgékonyságának csökkenését a hozzájuk kapcsolódó iz­mok meggyengülése kísérheti, az álta­lános tünetek hőemelkedéssel egészül­hetnek ki. A tünetek erőssége időben ingadozó, fellángolások és tünetsze­gény időszakok váltogatják egymást. A sok éven át fennálló ízületi gyulla­dás azonban végül visszafordíthatatla­nul deformálja az általa megtámadott ízületeket.

Fájnak az ízületei? Nem mindegy, hogy kopás vagy ízületi gyulladás miatt

Az orvosi beavatkozásokkal természetesen nem szabad megvár­ni ezt a késői stádiumot, a korán kez­dett erélyes kezelés a deformációkat és az ízületeken kívüli szövődményeket lásd később megelőzi vagy késlelteti. Kórismézés Több reumatológiai betegség okoz­hat a felsoroltakhoz hasonló tünete­ket, ezért a reumás ízületi gyulladás kórismézéséhez nem elég pontosan lajstromba venni a panaszokat: az or­vosnak azt kell felmérnie, hogy egy összetett feltételrendszer 1.

A diagnózis alapja az érintett terüle­tek alapos szemrevételezése és megta­pintása.

Az ízületek duzzanata, vérbő­sége, melegsége jelzi az ízületi hártyák gyulladását. A kezdődő ízületihártya-gyulladás azonban nem mindig okoz nyilvánvaló tüneteket, a röntgenvizsgá­lat pontosíthatja a diagnózist.

Az ízületi fájdalom típusai

Később, a kórfolyamat előrehaladásának és a ke­zelések hatásának értékelésekor is szük­ség lehet képalkotó eljárásokra, legin­kább ízületi fájdalom okai fiatal korban és ultrahangvizsgálatra.

A betegség felismerése, osztályozása laboratóriumi vizsgálatokat is igényel. A vérképen és az alapvető vérkémiai teszteken túl szerológiai vizsgálato­kat kell végezni az autoimmun kórfolyamat kimutatására — erre szolgál a reumatoid faktor és a citrullinált fehérjék elleni antitestek tesztje —, és meg kell mérni a szervezet általános gyulladásos állapotának jellemzésére szolgáló ún.

Időn­ként ezeket a vizsgálatokat is ismétel­ni kell a reumatológiai vagy háziorvosi kontrollvizsgálatok során.

Ilyen lenne egy reumás beteg mozgása?

A kórlefolyást végigkísérő terápiák A reumás ízületi gyulladás gyógysze­reinek két nagy csoportja: 1 az érin­tett ízületek gyulladását és fájdalmát csökkentő, 2 az autoimmun folya­matokat csillapító, ezáltal a megtáma­dott ízületeket védő szerek. Az utóbbi típusú betegségmódosító, illetve bio­ lógiai kezelést ajánlatos korán meg­kezdeni. A fájdalomcsillapítók egyik típusa az ún. Tartósan vagy nagyobb adagban csak orvosi ellenőrzés mellett szedhetők, emésztőrendszeri vér­zést okozhatnak.

A másik csoport sze­rei, a kortikoszteroidok — pl. A hagyományos betegségmódosító szerek közül ismertebbek a methotrexat, a leflunomid, a hydoxychloroquin és a sulfasalazin. Főbb mellékhatásaik: májkárosodás, a csontvelőműködés gátlása, tüdőfertőzések gyakoribb elő­fordulása.

44. Ízületi porcok újraépítésének a leggyorsabb módja

Ezek a gyulladásos reakciók kialakulásában szerepet játszó jelmolekulákat célzottan gátló anyagok többségükben antitestek kevesebb mel­lékhatást okoznak, bár egyes fertőzések és bőrdaganatok kockázatát növelhetik. A csoportból eddig az adalimumab, az anakinra, az etanercept, a golimumab, az infliximab és a rituximab terjedt el leginkább, de évről évre új biológiai sze­rekkel bővül a választék.

Ízületek - Mi okozhatja a fájdalmat?

A késői elváltozások kezelése Az ízületi gyulladással leélt évek ma­radandó nyomokat hagynak a bete­gek kezén, lábán, egyéb érintett ízüle­tein, és munkaképesség-csökkenést, rokkantságot okozhatnak. A folyamat előrehaladtával a gyógyszeres kezelések folytatása mellett mindinkább előtérbe kerül az ízületek mozgékonyságát javító fizikoterápia, gyógytorna.

Sok múlhat a család leleményességén, mert a házi munkában, önellátásban könnyebben használható praktikus segédeszközök sokat javíthatnak a beteg életminőségén.

Gyermekkori ízületi betegségek nem autoimmun okairól már korábban írtunk. Jelen cikkünkben az autoimmun eredetű fiatalkori ízületi gyulladás -t ismertetjük. Pár szót az autoimmunitásról. Autoimmun betegségnek nevezzük azt, amikor a szervezet a saját anyagai ellen ellenanyagot termel, ami gyulladásos reakciót indít el, okozva ezzel különböző tüneteket.

Műtéttel is javítható a súlyosan ká­rosodott ízületek állapota. Háromféle műtéti megoldás kerülhet szóba: a tel­jes ízület pótlása mesterséges ízület­tel, az ízület meglazult vagy elszakadt inainak helyreállítása, valamint az ízület fúziója, azaz rögzítése, stabilizá­lása, ha az ízületpótlás nem megoldha­tó.

Mindegyik műtét bizonyos fájda­lommal, vérzéssel, fertőzési és egyéb kockázattal jár, elvégeztetésükről a be­teg úgy tud felelős döntést hozni, ha az orvos részletesen tájékoztatja őt a mű­tét várható hasznáról és veszélyeiről.

Ízületeken kívüli szövődmények Maga a reumás ízületi gyulladás is, de a kezelésére használt gyógyszerek is elő­segítik a csontritkulást, amely a változás korán túl lévő nők és az idősebb férfiak között egyébként is gyakori: a cson­tok törékenyebbé válnak, nagyobb esés, erőhatás nélkül is eltörhetnek. A csont­vesztés gyógyszerekkel gátolható.

Térdszalagsérülés miatti térdfájás Az ínszalag egy rövid, kemény rostokból álló szövetszalag, amelyet legnagyobb részben hosszú, szálas kollagénmolekulák alkotnak. Az ínszalagok feladata a csontok egymáshoz kötése az ízületekben és az ízületek körül. Az ínszalagok nem kötnek izmokat csontokhoz, az az ínhüvelyek feladata.

Szin­tén gyakori szövődmény a csuklói alagútszindróma, ezt az érzészavart oko­zó, a munkaképességet korlátozó állapo­tot kisebb műtéttel lehet megszüntetni.

Súlyos belső szervi szövődmény le­het — a betegek kb.

1. Csípőcsontritkulás kezelés
2. Az ízületi fájdalom okai Az ízületi fájdalomnak számos oka lehet: Traumatikus eredet: ha az ízületi fájdalom egy baleset, esés, ütődés vagy ütközés után jelentkezik, például rándulás, ízület diszlokáció, húzódás vagy túlzott megterhelés esetén.
3. Együttes kezelés kashira
4. Ulnar ízületi kezelés
5. Autoimmun eredetű fiatalkori ízületi gyulladás - Gyógyhírek
6. A csípőízületek deformáló artrózisa 1 evőkanál

A reumatoid artritiszes betegek az át­lagnépességnél jobban ki vannak téve az érelmeszesedésnek, érszűkületnek és következményeiknek szívinfarktus, szélütésa szívburok gyulladásának. Szív-ér rendszeri halálozásuk is nagyobb az átlagnál, de úgy tűnik, a halálozás át­lagosra csökkenthető, ha részben biológiai szerek segítségével sikerül már ko­rai stádiumban alacsony szinten tartani a gyulladás aktivitását. Az infarktus- és stroke-megelőzésben feltétlenül helyet kell kapnia a szív-ér rendszeri kockázati tényezők dohányzás, magas vérnyomás, kóros vérzsírszint, hasi elhízás, mozgás­szegény életmód kiküszöbölésének, il­letve kezelésének is.