Fájó kar
Tartalom
Befagyott váll szindróma
Befagyott váll szindróma Befagyott váll szindróma A nem múló vállfájdalom hátterében sokszor komolyabb probléma áll egy szimpla húzódásnál, vagy a megerőltetésnél. A befagyott váll szindróma általános tünetei miatt sokszor húzódásként vagy ideggyulladásként kerül ellátásra, így van, hogy hosszú időbe telik, mire felismerik a valódi betegséget.
- Fájdalom a láb felső ízületében
- 5 egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen
- Befagyott váll szindróma – a szűnni nem akaró vállfájdalom oka
- Túlerőltetés és gyulladás is okozhat alkarfájdalmat
- Zokni cm ízületi betegség
Cikkünkből megismerheti a betegség tüneteit és a lehetséges kezelési módokat. Mi az a befagyott váll szindróma? A vállízület az egyik legösszetettebb ízületünk, ami rendkívül sokféle funkciót lát el.
Ínak, szalagok és izmok kapcsolódnak össze benne, ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület.
Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik.
Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus A lapockafájdalommal az a baj, hogy az okok nem mindig nyilvánvalóak. Ez a tünet lehet egy komoly betegség jele, mint a szívrohamé vagy a tüdőráké, vagy valami egyszerű probléma, mint a rossz alvás vagy testtartás következménye is. Sok más lehetséges oka is lehet a lapockafájdalomnak, az arthritistől az epehólyag-betegségig vagy akár övsömörig.
Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük. Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja.
A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba.
A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti fájó kar a csípőízület 3. fokú artrózisa forgatását. A befagyott váll szindróma, orvosi nevén Adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis, a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége.
Ha az ízületet körülvevő kötőszövetek gyulladásba kerülnek, megvastagodnak, mm-ről akár cm vastagságúra, merevvé és kötötté válnak, akadályozva ezzel az ízület mozgását. A befagyott váll nagyban befolyásolja a beteg mindennapi életét, hosszú ideig korlátozza munkavégzését és hétköznapi tevékenységét.
5 egyszerű gyakorlat vállfájdalom ellen
Az életminőség romlik, amely pszichésen is negatívan hat az egyénre és környezetére, a gyógyulási folyamat kezelés mellett is lassú, akár 2 év is kellhet, mire a váll visszanyeri minden funkcióját. Mi váltja ki? Az esetek egy részét korábbi sérülés, betegség, műtét vagy hosszantartó rögzítés váltja ki, ami mozgásbeszűkülést eredményezett és a beteg nem tudta megfelelően és rendszeresen mozgatni az ízületet.
Az esetek másik részében azonban semmilyen konkrét kiváltó okot nem lehet azonosítani, mindenféle külső behatás nélkül jelentkeznek a tünetek.
Túlerőltetés és gyulladás is okozhat alkarfájdalmat
A befagyott váll szindróma előfordulása leggyakoribb év közti nőknél, és bizonyos betegségek, például cukorbetegség , pajzsmirigy fájó karilletve Parkinson-kór esetén is nagyobb eséllyel alakul ki. Mik a tünetei?
Fájó kar legjellemzőbb tünete a fájdalom a váll elülső, külső területén és a mozgásbeszűkülés. Legintenzívebben reggel jelentkezik, mikor hosszas mozdulatlanság után újra megmozdítanánk. A fájdalom sokszor nyugalmi állapotban is jelentkezik, mozgásra pedig fokozódik. A vállízület mozgása beszűkül, először a kifelé forgatás, majd az oldalra emelés is kivitelezhetetlenné válik a beteg számára nem tudja széttárni karját, se felemelni a feje vagy akár a válla mellé.
Nem csak az aktív, de a passzív mozgások is csökkennek, az orvos vagy gyógytornász sem tudja az ízületet ezekben az irányokban mozgatni. Milyen a betegség lefolyása?
Vállfájdalom – de mitől?
A befagyott váll szindróma lefolyása 3 fő szakaszra osztható: Az első a fagyás fázisa: az első panaszok megjelenésétől számítva hónapig tart, intenzív fájdalom jelentkezik és a vállízület lassan bemerevedik. Minden mozdulat egyre fájdalmasabb, aminek következtében a beteg egyre kevésbé használja a végtagot, így a vállízület mozgása beszűkül.
Páll Zoltán Létrehozva: Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint ez a testrész számos ok miatt fájdalmassá válhat, a kezelést éppen ezért csak a pontos diagnózisra lehet építeni. Mi okozhatja a fájdalmat?
Ezt követi a fagyott fázis: a tünetek megjelenésétől számított Ebben az időszakban a fájdalom mérséklődik, de a mozgásterjedelem nem javul. Majd az olvadás szakasza következik: a fájdalom már megszűnik és fokozatosan visszatérnek a mozgások is.
- A vállízület stabilizációját ínszalagok és izmok biztosítják.
- Közös kezelés folyami homokkal
- A 2. fokú artrózis kezelésének menete
- Váll-kar fájdalom | TermészetGyógyász Magazin
- Csípőfájdalom, amikor eloszlattam a lábamat
- Ideg és ér eredetű karfájdalom
Ez az időszak akár egy évig is eltarthat. Összességében tehát a befagyott váll szindróma gyógyulási ideje minimum 1, év, azonban a gyógyulás után is fennmaradhat minimálisan a csökkent mozgásterjedelem.
A lapockafájdalom lehetséges okai
Milyen kezelési módok vannak a befagyott váll szindrómára? Mivel a gyógyulási idő rendkívül hosszú, fontos, hogy a betegséget időben diagnosztizálják, hogy a fájó kar elmúljanak, és minél előbb visszanyerje a beteg az ízület mozgékonyságát.
A diagnózis felállításához az ortopéd szakorvos fizikális vizsgálattal, a panaszok és az anamnézis ismeretében, meg tudja állapítani a váll mozgásterjedelme alapján a befagyott váll szindrómát. A gyulladás meglétének azonosítására és az eseteleges sérülések rotátorköpeny szakadás, ízületi kopás kizárására képalkotó vizsgálatokat MR , röntgen alkalmaznak.
Íratkozz fel hírlevelünkre
A befagyott váll szindróma kezelése általában konzervatív módon történik, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek vagy injekciók formájában. Emellett igen fontos a szakemberrel irányított gyógytorna, hiszen a bemerevedett testrészt sokszor csak manuális terápiával lehet újra visszaszoktatni a normális mozdulatokhoz. Ez segít felgyorsítani és könnyebbé tenni az amúgy nagyjából 2 éves gyógyulási időt. A fagyott fázisban, amikor már a fájdalom mérséklődik, a mozgás gyorsabb visszanyerése érdekében műtéti úton is kezelhető a befagyott ízület.
A műtét után a fájdalom jelentősen csökken. A beavatkozás váll artroszkópia segítségével történik, ahol minimálisan invazív módon, darab, 1 cm-es bemetszés mellett artroszkóp segítségével az ízületi tok és a környező szalagok állományában felszaporodott kötőszövet felszabadítására kerül sor.
Az operációt követően is elengedhetetlen a gyógytorna a mozgások helyreállításához.